Constantin Graf Bécsből összehasonlítja a "Made in Europe" szoftvereszközöket.

Graf: A digitális szolgáltatások, felhő- és SaaS-termékek európai alternatíváit gyűjti össze. Ezek kategóriákba rendezve, áttekinthetően kerülnek bemutatásra. Vannak kategóriák szerver hosting, e-mail szolgáltatók, webanalitika, vállalati csevegések és még sok más. Minden európai alternatívához tartozik egy rövid leírás, információ arról, hogy melyik országból származik, valamint további címkék, például "nyílt forráskódú" vagy "fenntartható". A kategórián belüli termékeket aszerint rangsoroljuk, hogy szerintünk mennyire jó az európai alternatíva.

Graf: Graf: Igen, így van. Egészen a közelmúltig az Európai Alternatívákat a szabadúszóként végzett munkámmal keresztfinanszírozom. Körülbelül egy hónapja van egy szponzorunk, aki anyagilag támogatja a platformot. Tervezem, hogy a jövőben még inkább ebbe az irányba megyek. Ezenkívül néhány felsorolt cég affiliate marketinget kínál, amellyel, ha valaki rákattint egy linkre és vásárol valamit, akkor egy kicsit keresünk. Az affiliate linkkel rendelkező termékek azonban nem lesznek előnyben részesítve. Például nem változtatja meg a kategórián belüli pozíciót.

Graf: Az európai eszközöknek néha elég sok időt és pénzt kell befektetniük, hogy megfeleljenek a szigorúbb európai jogszabályoknak. Ilyen például az adatvédelem. Ez általában előnyös az ügyfeleknek, mert a szigorúbb törvények gyakran az ő javukra válnak.

Az amerikai eszközöknek gyakran sokkal több kockázati tőkéjük van a terjeszkedésre. Így nagyon gyorsan növekednek és sok funkciót kínálnak. Úgy gondolom, hogy az európai cégek ezért inkább egy dologra koncentrálnak, mintsem all-in-one termékeket fejlesztenek.

Graf: Ahhoz, hogy a vállalatot az Európai Alternatívák listáján jegyezzék, a vállalat székhelyének egy uniós országban vagy egy olyan országban kell lennie, amely Európában található és szoros kapcsolatot tart fenn az EU-val. Ez jelenleg az EGT-, EFTA- és DCFTA-országokat foglalja magában. Ezen kívül olyan nyílt forráskódú termékeket is felsorolunk, amelyeket könnyű saját maga hosztolni.

A szabályok folyamatosan bővültek vagy konkretizálódtak, például a viszonylag új nyílt forráskódú szabály.

Graf: Graf: Az első lépés az, hogy megnézzük, milyen funkciókat kínál egy termék, és mennyire jól vannak megvalósítva. Ebbe beletartozik az is, hogy az UX-re is nagy hangsúlyt fektetnek-e, és hogy a vállalat általában véve mennyire professzionálisan dolgozik. Nekem úgy tűnik, hogy az európai alternatíváknál gyakran elhanyagolják a webdesignt és az UX-et.

Aztán megnézem az árképzést. Indokolt-e az ár, és milyen célcsoportot szólít meg az árképzés?

Harmadszor megnézem, hogy a termék hogyan lett ilyen. Megújuló energiával működik-e, és általában mit tesz a mögötte álló vállalat a környezetvédelem érdekében? Ha nem én magam vagyok a tárhelyszolgáltató, akkor a lehető legjobban megnézem, hogy hol van a termék tárhelye. Egy európai szerverszolgáltató üzemelteti-e stb. Néhány ilyen kritériumra külön címkék vannak, amelyek megkönnyítik a nyílt forráskódú vagy zöld módon hosztolt termékek megtalálását. Ezek a dolgok első pillantásra nem tűnnek központi jelentőségűnek, de az Európai Alternatívákon összehasonlított eszközök általában elég hosszú ideig használatban vannak, mert az áttérés valóban erőfeszítést igényel. Ezért véleményem szerint ezeket a kérdéseket is figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor.

Graf: Úgy vélem, hogy egy európai vállalat nagy előnyre tehet szert az európai piacon, ha jól marketingel. De az európai "pecsét" önmagában hosszú távon nem elég. A vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy innovatívak legyenek, és lépést tartsanak a technikai fejlődéssel.